Miért vizsgálják a központi bankok a blokkláncokat? A központi bankok óvatosan lépnek be a blokklánc területére, nem pusztán trendkövető okokból, hanem mert az egész pénz infrastruktúrája – a kiegyenlítési hálózatoktól az eszközök kezeléséig – egyre inkább szoftverbe van kódolva. A pénzügyi szektor tokenizálja a pénzpiaci alapokat, kincstárjegyeket és akár a banki depositokat is. Az Atlanti Tanács szerint jelenleg 134 joghatóság vizsgálja vagy pilotolja a központi banki digitális valutákat (CBDC-k), ami éles növekedés a 2020-as 35-hez képest. A kereskedelmi bankok figyelmeztetnek, hogy tokenizált depositszerek közös nyilvános blokkláncokon, például Solana-n vagy privát nagyhatalmi rendszereken, mint az R3 Corda, nélkülük elavulnak. A központi bankok két fő kérdésre keresik a választ: Vajon működhetnek-e olyan hagyományos műveletek, mint a nyílt piaci vásárlások, állandó likviditási létesítmények vagy tartalék-jutalék, ha a tartalékok és kötvények „okos tokenekké” válnak?És javulhat-e a monetáris transzmisszió, ha a politikai mechanizmusokat közvetlenül a kódba építjük?E kérdések alapozzák olyan kezdeményezéseket, mint a Project Pine, Szingapúr Project Guardianje, az angol Bank központi banki teljeskörű CBDC tesztpálya, illetve Japán többéves retail CBDC pilotja. Mi az a tokenizált monetáris politika? A tokenizált monetáris politika a központi banki eszközök és kötelezettségek olyan számítható tokenekben való megjelenítését jelenti, amelyek egy decentralizált főkönyvplatformon működnek. A Nemzetközi Fizetési Bank (BIS) szerint ez egy olyan ökoszisztéma, ahol a pénz és a értékpapírok egy közös főkönyvön léteznek, és a monetáris műveleteket smart contract-ok hajtják végre, felváltva a hagyományos, tömbösített feldolgozási folyamatokat, mint az éjszakai RTGS (valós idejű bruttó elszámolás) rendszerekben. Ebben a rendszerben a politikai eszközök kódolva vannak: a tartalékokra járó kamat automatikus kupont eredményez, amit minden blokk lezárásakor jóváírnak; a repo és fordított repo szerződések azokhoz kötött eszközcsere-műveletek, amelyek a járadékban lejártakor saját magukat felszámolják; a fedezetek levágásai (haircuts) pedig azonnal módosítható paraméterek, amelyek minden ellenfélre azonos mértékben hatnak. A Project Pine például ERC-20 tokeneket mutat be egy engedélyezett Ethereum-kompatibilis blokkláncon. Miben különbözik ez a hagyományos monetáris politikától? A hagyományos rendszerek, mint például a Fedwire vagy az angol RTGS, diszkrét, éjszakai szakaszokra bontott tranzakciókat kezelnek, amelyekhez manuális beavatkozás szükséges. Ezzel szemben a tokenizált rendszerek azonnal, atomikusan elszámolják a tranzakciókat, megőrizve változhatatlan audit trail-t és lehetővé téve az azonnali politikai frissítéseket anélkül, hogy várni kellene a kereskedők által lebonyolított ügyletekre. A BIS megjegyzi, hogy az eszközök és a kiegyenlítés egy főkönyvön való összekapcsolása mérsékli a működési kockázatot és a késedelmet. A Project Pine megértése A Project Pine, amit 2024 végén indított a BIS Innovációs Központ és a New York-i Fed, egy prototípus eszköztárat fejlesztett ki, hogy a központi bankok kipróbálhassák, vajon a szabványos eszközök – tartalékok kamata, repo műveletek, eszközvásárlások – megvalósíthatók-e okos szerződések segítségével blokklánc környezetben. 2025 májusában publikálták, és szimulált helyzeteket modellezett nyugalmi és válságkörnyezetben: - Normál körülmények között egy egynapos reverse repo automatikusan levezetett tartalékokat a beállított kamatok szerint. - Likviditási sokk idején egy sürgősségi kölcsönnyújtási lehetőség indult el pillanatok alatt, hogy stabilizálja a kamatszinteket. - Eszközvásárlásoknál azonnali ajánlat-elfogadás, allokáció és digitális tartalékok kiegyenlítése történt tokenizált kötvényeken keresztül. A tesztekben szimulált kereskedelmi bankokat és egy programozható blokklánc platformot használtak, amely automatikusan intézte a fizetéseket, fedezetértékelést és politikai lépéseket – ezzel példázva, hogy egy 24/7 tokenizált pénzügyi rendszer miként működhetne. További nemzetközi kezdeményezések Más központi bankok hasonló pilotokat végeznek. Szingapúr Project Guardianje (2025 májusától ideiglenesen offline) tesztelte a tokenizált depositszereket és állampapírokat élő repo ügyletekben, anélkül, hogy a Swiftet használnák. Az angol bank kétcsöves stratégiája lehetővé teszi a tokenizált nagy volumenű pénzforgalmat a RTGS-számlák mellett; Andrew Bailey kormányzó hangsúlyozta a készültséget egy teljeskörű CBDC bevezetésére, ha a tokenizált depositszerek nem működnek megfelelően.

Japán retail CBDC pilotja, mely már élő szakaszban van, olyan infrastruktúrát épít ki, amely tízezres tranzakciószámot képes kezelni másodpercenként, és tartalmaz magánéletvédelmi funkciókat, amelyek cash-szerű anonim felhasználást tesznek lehetővé. Ezek az kezdeményezések közösen bizonyítják, hogy a programozhatóság, a valós idejű átláthatóság és az atomikus elszámolás gyakorlatilag megvalósítható és hatékony. A kihívás az, hogy miként lehet az egész pénzügyi rendszert átállítani ezekre az új technológiákra anélkül, hogy sérülne a hitelnyújtás vagy a közvetítés működése. A Project Pine architektúrája és jelentősége A Project Pine digitális monetáris keretrendszere réteges: alul egy programozható blokklánc (Besu), középen tokenizált eszközök, például ERC-20 tartalékok, és felül a monetáris politika megvalósítására szolgáló smart contract-ok találhatók. Ez az egyik első példa annak bemutatására, hogy a kulcsfontosságú központi banki eszközök újraalkothatók okos szerződések formájában, gyorsabban, rugalmasabban és hatékonyabban. Intézményi együttműködések és tesztelési területek Hét nagy központi bank – Ausztrália, Kanada, Anglia, Mexikó, Svájc, az EU és az USA – járult hozzá a Project Pine eszköztárának tervezéséhez és tesztelési protokolljaihoz. Bár az eredmények nem kötelezik ezeket a bankokat a rendszer elfogadására, alapot adnak a jövőbeli kutatáshoz. A tesztek különféle gazdasági forgatókönyveket modelleztek, beleértve kamatemelések és adósságválságokat, különböző idődimenziókat, rendszerméreteket, likviditási helyzeteket és hitelnyújtási módszereket, megerősítve a rendszer megbízhatóságát. Főbb gyakorlati kihívások a tokenizált monetáris politikában A központi bankok számára a blokklánc-alapú pénzügyi eszközök bevezetése során kihívásokkal kell szembenézniük, például: - Interoperabilitás: A jelenlegi blokklánc hálózatok általában elszigetelt hálózatok, egyedi protokollokkal, ellentétben a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával, amely egységes. Ez fragmentáltság késedelmekhez és a fiókzenék zárolásához vezethet. Szakértők figyelmeztetnek, hogy egy domináns blockchain túlzott függést és sebezhetőséget okozhat. - Jogbiztonság: Sok joghatóság még nem ismeri el a blokklánc adatait jogilag végleges tulajdonként; egy off-chain „arany nyilvántartás” továbbra is jogilag szükséges lehet, ami korlátozhatja a tokenizált pénzügyi eszközök terjedését, amíg a törvények nem fejlődnek. - Kiberbiztonság: A smart contract-ok kódalapúak és hajlamosak hibákra. A hagyományos rendszerekkel ellentétben, ahol a beavatkozás emberi erővel történhet, a „kód a törvény” elve miatt apró hibák is súlyos következményekkel járhatnak. Egyes országok, például Japán, fallback mechanizmusokat alakítanak ki a kibertámadások, technikai hibák vagy szerződésszegések kezelésére. - Magánélet vs. Átláthatóság: A szabályozók és a bankok átláthatóságot igényelnek a kockázatok kezelése és a bűnmegelőzés érdekében, míg a felhasználók a magánéletet, különösen a mindennapi tranzakciók során. A felderítést segítő megoldások között szerepel a rétegelt adatközlés, a zero-knowledge proof-ok és az anonimitási voucherek, amelyek megtalálják az egyensúlyt e kettő között. Összegzés A tokenizált monetáris politika ígéretes lehetőségeket nyújt a gyorsaság, a rugalmasság és a működési hatékonyság javítására. Ugyanakkor ez rendszerszintű átállás jelentős akadályokat és kihívásokat vet fel. A központi bankoknak együtt kell működniük jogalkotókkal, kiberbiztonsági szakértőkkel és pénzügyi intézményekkel annak érdekében, hogy biztonságos, igazságos és ellenálló programozható monetáris infrastruktúrákat alakítsanak ki.