A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részletes jelentést tett közzé, amely az mesterséges intelligencia (MI) globális gazdaságra gyakorolt gazdasági és környezeti hatásait jósolja 2025 és 2030 között. A jelentés szerint az MI technológia fejlődése várhatóan évente körülbelül 0, 5%-kal növeli a globális gazdasági kibocsátást ezen az öt év alatt. Ez az előrejelzés hangsúlyozza az MI átalakító képességét, amely a világgazdaság fejlődésének mozgatórugója lehet. Ugyanakkor a jelentés kiemeli az MI elfogadásával járó környezeti költségeket, különösen az adatközpontok energiaterhelésének növekedését, amelyek az MI működését biztosítják. Az IMF becslése szerint az MI miatt növekvő villamosenergia-igény 2030-ra több mint háromszorosára nőhet, elérve akár a kb. 1500 terawattórát is—ez megegyezik India jelenlegi teljes villamosenergia-fogyasztásával, ami a világ egyik legnagyobb energiafogyasztója. Ez az energiafelhasználás növekedése jelentősen befolyásolhatja az üvegházhatású gázok kibocsátását. A meglévő politikák szerint az MI-hez kötődő energiafelhasználásból eredő összkibocsátás növekedése körülbelül 1, 2%-ra tehető. Ez a forgatókönyv aggodalmat vált ki az MI növekedésének fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen akkor, ha az energiaforrások továbbra is erősen szén-dioxidban gazdag üzemanyagokra támaszkodnak. Azonban a környezeti problémák ellenére a jelentés szerint az MI gazdasági nyereségei várhatóan felülmúlják a vele járó környezeti költségeket. Az MI energiafogyasztásával kapcsolatos társadalmi költség becslése 50, 7 milliárd és 66, 3 milliárd dollár között mozog—ez az összeg még mindig alacsonyabb, mint a MI által ösztönzött termelékenység és innováció révén elért gazdasági előnyök várható értéke. Ugyanakkor az IMF hangsúlyozza, hogy az MI előnyei egyenlőtlenül oszlanak el országok és szektorok között, ezért fontos, hogy a politikai döntéshozók és üzleti szféra felelősségteljesen kezelje az MI alkalmazását.

A méltányos hozzáférés elérése az MI előnyeihez és a negatív hatások csökkentése érdekében összehangolt erőfeszítéseket igényel a kormányok és a vállalatok részéről egyaránt. A Grantham Kutatóintézet szakértői is kommentárt fűztek az eredményekhez, megjegyezve, hogy az MI környezeti hatásait jelentősen csökkenteni vagy akár megfordítani lehetne, ha a technológiai fejlődés prioritásként a fenntarthatósági célokat helyezi előtérbe. Az MI lehetőséget nyújt a alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésének és alkalmazásának felgyorsítására, segítve a tisztább energia rendszerek átállását. Az MI teljes potenciáljának kiaknázásához a fenntartható fejlődés érdekében célzott politikák és beruházások szükségesek a megújuló energiák infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A Grantham Kutatóintézet szorgalmazza, hogy mind a kormányok, mind az ipar erőteljesebben támogatja az olyan kezdeményezéseket, amelyek révén az MI aktívan hozzájárulhat a globális fenntarthatósági célok eléréséhez. Ide tartoznak az energiahatékonyságot növelő, erőforrásokat optimalizáló és a karbonlábnyomot csökkentő MI alkalmazások támogatása különböző szektorokban. Összegzésképpen az IMF jelentése kiegyensúlyozott nézőpontot mutat az MI hatásairól a globális gazdaságra és a környezetre. Míg az MI a közeli jövőben jelentős gazdasági növekedés motorja lehet, az energiafogyasztás és a környezeti hatások körültekintő kezelése elengedhetetlen. E tényezők egyensúlyának megteremtése átfogó stratégiákat igényel, amelyek ötvözik a technológiai innovációt a környezeti felelősségvállalással és a társadalmi igazságossággal. Az MI fejlődésével szerepe a gazdasági és környezeti eredmények alakításában egyre inkább a kormányok, iparágak és közösségek döntéseitől függ majd. A felelősségteljes MI-használatra és a fenntarthatósági elvek beépítésére irányuló proaktív lépések segíthetnek abban, hogy az MI katalizátorként szolgáljon egy tisztességesebb, környezetileg fenntarthatóbb jövő felé.