A Meta, korábban Facebook néven ismert, 14, 8 milliárd dollárt fektetett a Scale AI-ba, egy startupba, amely adatcímkézési szolgáltatásokkal foglalkozik. Ez Meta második legnagyobb befektetése, ami hangsúlyozza stratégiai fókuszát a mesterséges intelligencia képességeinek fejlesztésére. Az üzlet ugyanakkor megújította az aggályokat a tech iparág gyakorlatával kapcsolatban, különösen az úgynevezett „acquihire” stratégiákkal, amelyek elkerülhetik a versenyhatósági ellenőrzést. A megállapodás szerint a Meta 49 százalékos szavazati jog nélküli részesedést szerzett a Scale AI-ban, ezáltal jelentős gazdasági érdekeltséget biztosítva, anélkül, hogy közvetlen irányítást gyakorolna a döntések felett. Emellett a Scale AI vezérigazgatója, Alexandr Wang csatlakozott a Meta-hoz, továbbra is részt vesz a Scale igazgatótanácsában, de korlátozott hozzáféréssel, hogy fenntartsa működési függetlenségét. Ez a struktúra úgy tűnik, arra van kialakítva, hogy elkerülje az hivatalos versenyhatósági vizsgálat elindítását. Ezek az intézkedések ellenére a tranzakciót a versenyhatóságok vizsgálják, aggódva annak piaci hatásai miatt. A kritikusok szerint az ilyen ügyletek tovább erősíthetik Meta dominanciáját a versengő mesterséges intelligencia szektorban.

Elizabeth Warren szenátor, aki aktívan szólal fel a versenyjog védelmében, ellenezni fogja a Meta és a Scale AI közötti befektetést, és vizsgálatot sürget, mivel potenciálisan jogellenes mértékben növelheti Meta piaci hatalmát, még akkor is, ha ez kívül esik a hagyományos szabályozási kereteken. Az ügy hatással van az iparági dinamikára is: a Google, mely egy kulcsfontosságú AI-versenyző, állítólag megszüntette együttműködését a Scale AI-val a Meta közbelépése után, jelezve, hogy a partnerek vonakodnak összefogni egy Meta befolyása alatt álló céggel. Ez rámutat arra, hogy a jelentős AI-infrastruktúrák és tehetségekbe történő beruházások kapcsán növekvő versenyérzékenység alakult ki. Ez a fejlemény tükrözi a technológiai beruházási stratégiák általános változásait a változó szabályozási környezetben. Trump elnöksége idején a techcégek közötti partnerségek laza szabályozási keret között zajlottak, lehetővé téve az acquihire-eket, amelyek bővítették a képességeket anélkül, hogy komoly versenyjogi ellenőrzés alá kerültek volna. Biden elnöksége alatt azonban az FTC növelte az éberségét, hasonló megállapodásokat vizsgálva, például az Amazon és a Microsoft esetében, a piaci konszolidáció korlátozása érdekében. Bár az FTC még nem hozott határozott döntést a Meta-Scale AI ügyben, az igazságügyi minisztérium továbbra is vizsgálódik Meta szélesebb körű üzleti gyakorlatai kapcsán, miközben növekvő jogalkotói nyomás nehezedik a monopolisztikus viselkedés visszaszorítására. Ezek a jogi és politikai mozgások azt jelzik, hogy a befektetés a jövőbeni versenyjogi fellépés központi kérdéssé válhat, melynek célja a verseny fenntartása és a piaci dominancia csökkentése. Összefoglalva, a Meta nagy befektetése a Scale AI-ba egy kritikus fordulópontot jelez, amely összetett kérdéseket vet fel a vállalati stratégiáról, a szabályozási felügyeletről és a versenyképes egyensúlyról az gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia terén. A folyamatban lévő szabályozói és politikai reakciók valószínűleg megmutatják, hogy a jövőben hogyan fogják kezelni a hasonló tranzakciókat, alakítva az innovációt és a versenyt a digitális gazdaságban.