Az ENSZ 2025-ös csúcsa foglalkozik az AI-alapú autonóm fegyverek szabályozásával

2025. május 12-én világszerte országok képviselői gyűltek össze az Egyesült Nemzetek New York-i központjában, hogy megvitassák a modern hadviselés egyik kritikus és sürgős kérdését: az autonóm fegyverrendszerek, azaz a mesterséges intelligencia által vezérelt önálló fegyverek szabályozását. Ezek a korszerű fegyverek képesek felismerni és megcélozni célpontokat emberi beavatkozás nélkül, és egyre gyakrabban kerülnek bevetésre konfliktusövezetekben, például Ukrajnában és Gázában, ezáltal mély etikai, jogi és biztonsági vitákat váltva ki világszerte. A gyors fejlődés és az AI-vezérelt fegyverek alkalmazása ellenére a nemzetközi közösség még nem rendelkezik átfogó, kötelező érvényű megállapodásokkal azok bevetésének és működtetésének szabályozására. Az 2014-től kezdődően folyó viták a Szokásos Fegyverek Egyezményében (CCW) – amely egy többoldalú szerződés, amely bizonyos hagyományos fegyverek korlátozását vagy tiltását célozza – váltak az elsődleges platformmá az autonóm fegyverrendszerek teljes vagy részleges betiltására vagy szabályozására irányuló törekvésekben. Mindazonáltal az Efféle szabványok jogilag kötelező erejének megállapítása a CCW keretében lassan halad, többek között az eltérő nemzetközi érdekek és szuverenitási aggályok miatt. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára hangsúlyozta a témában az sürgősséget, és kijelölt egy határidőt, 2026-ot, amikorra világos és hatékony szabályozás létrehozását várja. Kérése célja, hogy megfékezze az autonóm fegyverek szabad, kontrollálatlan elterjedését és alkalmazását, figyelmeztetve, hogy azok proliferációja jelentősen csökkentheti a fegyveres konfliktusok küszöbét, és növelheti a véletlen eszkaláció kockázatát. A nemzetközi egyetértés elérése a globális nagyhatalmak között továbbra is jelentős akadály. Olyan befolyásos országok, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és India, bizonytalanodva hangsúlyozták, hogy nem támogatják egy ilyen átfogó nemzetközi szerződés megalkotását, amely korlátozná katonai képességeiket.
Ezek helyett inkább nemzeti irányelveket és önkéntes intézkedéseket javasolnak, hangsúlyozva a szuverenitás fontosságát és az autonóm technológiák nyújtotta stratégiai előnyöket. Ez az álláspont bírálatok sorát váltotta ki emberi jogi aktivisták, fegyverkezés-szabályozási szakértők és civil szervezetek körében, akik figyelmeztetnek, hogy erős nemzetközi jogi keretek hiányában a világ elszabadulhat az ellenőrizetlen AI-fegyverkezési versenyben. Jelentések szerint jelenleg több mint kétszáz különböző autonóm fegyverrendszer működik világszerte, és dokumentált bevetésük történt az utóbbi konfliktusokban Oroszország, Ukrajna és Izrael részvételével. Ezek a csoportok úgy vélik, hogy a szigorú felügyelet nélkül ezek a fegyverek megszeghetik az alapvető emberi jogokat és nemzetközi humanitárius jogot, mivel halálos döntéseket hoznak emberi kontroll nélkül. A május 12-i általános gyűlés ülése történelmi pillanatot jelentett, mivel első alkalommal tartottak hivatalos ülést kizárólag az AI-vezérelt autonóm fegyverek által támasztott összetett kihívások megvitatására. A résztvevők remélik, hogy ez a magas szintű vita politikai akaratot ébreszt és előkészíti az utat a kötelező jogi keretekhez, mielőtt a szeptemberi, következő CCW tárgyalások kezdődnek. Az eseményekre való tekintettel a világszervezet számára nehéz kihívást jelent a védelemhez kötött technológiai innováció és az élet-halál döntéseket machines által hozott potenciális következmények közötti egyensúly megtalálása. Míg a technológiai fejlődés gyorsul, a etikai, jogi és működési keretek kialakítása szintén haladni kell, hogy elkerüljük a fennálló instabilitást és fenntartsuk a nemzetközi békét és biztonságot. Amint az országok a világszervezet falai között vitatják a hadviselés jövőbeni képét, a világ figyelemmel kíséri az eseményeket, megértve, hogy ezek az eredmények generációk számára fogják meghatározni a fegyveres konfliktusok jellegét. A továbblépéshez fokozott transzparencia, multilaterális együttműködés és közös elkötelezettség szükséges annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia békeforrásként működjön, és ne pusztító eszközként.
Brief news summary
2025. május 12-én a világ képviselői az ENSZ központjában gyülekeztek, hogy foglalkozzanak az autonóm, mesterséges intelligenciával működő fegyverek sürgős szabályozási kérdésével, amelyek képesek célpontokat kiválasztani és megtámadni emberi beavatkozás nélkül. Ezek a fegyverek, amelyek már bevetésre kerültek konfliktusövezetekben, például Ukrajnában és Gázában, komoly etikai, jogi és biztonsági kihívásokat jelentenek. Bár a technológiai fejlődés gyors ütemben halad, nem született átfogó nemzetközi egyezmény ezek használatára vonatkozóan. Az 2014 óta tartó erőfeszítések, amelyek a Konvenció a Fegyverek Elleni Egyezmény (CCW) keretében zajlanak, megakadtak, mivel az egyes országok között konfliktusos nemzeti érdekek és szuverenitási aggályok merültek fel. António Guterres, az ENSZ főtitkára, 2026-os határidőt kötött a világ számára, hogy világos szabályozásokat hozzanak létre az esetleges fegyverek terjedésének és eszkalációjának megelőzése érdekében. Ugyanakkor a nagyhatalmak, például az USA, Oroszország, Kína és India, ellenzik a kötelező jellegű egyezményeket, inkább az országos irányelvekhez ragaszkodnak, hogy megőrizzék katonai előnyeiket — ezt az álláspontot az emberi jogokat védő aktivisták kritizálják, figyelmeztetve egy egyre fokozódó AI-fegyverkezési verseny veszélyeire. Több mint 200 autonóm fegyverrendszer működik világszerte, és továbbra is magas a jogsértések és a nem elegendő felügyelet miatti aggályok száma. A május 12-i ENSZ-esemény az első magas szintű párbeszédet jelentette ebben a kritikus kérdésben, célja pedig az egységes álláspont kialakítása volt a közelgő CCW-tárgyalások előtt. A globális közösség előtt álló kihívás az, hogy egyensúlyt találjon a védelmi innovációk és az emberiség védelme között az autonóm, halálos döntéseket meghozó fegyverek elleni küzdelemben, hangsúlyozva az átláthatóságot, az együttműködést és a felelősségvállalást annak érdekében, hogy az AI fejlődése a békét és a felelős háborúskodást szolgálja.
AI-powered Lead Generation in Social Media
and Search Engines
Let AI take control and automatically generate leads for you!

I'm your Content Manager, ready to handle your first test assignment
Learn how AI can help your business.
Let’s talk!

A Google AI startup alapítványt indít, mely hozzá…
A Google hétfőn bejelentette, hogy egy új alapot indít, amelyen keresztül AI-startupokat kívánnak támogatni.

Kryptovaluta alapok: Előnyök, Hátrányok és Hogyan…
Az első számú prioritásunk — mindig is az volt.

A Perplexity közelít a második tőkebevonáshoz hat…
A Perplexity, egy szanfrancisco-i székhelyű mesterséges intelligenciával működő keresőmotor, közelít ötödik finanszírozási fordulójához csupán 18 hónapon belül, ami a gyors növekedést és a növekvő befektetői bizalmat tükrözi.

A Solana 5 évét ünnepli: 400 milliárd tranzakció,…
A Solana blokklánc nemrég egy jelentős mérföldkövet ünnepelt, öt év telt el a főhálózatának 2020.

Amikor a kormánynak nemet kell mondania egy AI-al…
Országos szinten "homokozókat" alakítanak ki, és ösztönzik az AI-val kapcsolatos kísérletezést, hogy hatékonyabb és eredményesebb működést érjenek el – talán leginkább azért, mint egy céllal rendelkező AI-t írhatnánk le.

A Blockchain Group kötvénykibocsátást jelent be, …
Puteaux, 2025.

Az AI cég, a Perplexity, több mint 14 milliárd do…
A Perplexity AI, egy gyorsan növekvő startup, amely az AI-alapú keresőeszközök fejlesztésével foglalkozik, állítólag előrehaladott tárgyalásokat folytat azzal kapcsolatban, hogy egy új finanszírozási körben 500 millió dollárt szerezzen – írja a Wall Street Journal.