Ahogy az Egyesült Államok navigál az mesterséges intelligencia szabályozásának összetett kihívásában, jelentős feszültségek alakulnak ki a szövetségi erőfeszítések és a tagállami jogszabályi kezdeményezések között. Ez tükrözi az általánosabb vitákat az innováció, a nemzetbiztonság, a közbiztonság és a fogyasztóvédelem egyensúlyáról az fejlődő AI környezetben. A Trump-adminisztráció idején a szövetségi kormány deregulációs irányvonalat követett, széles körű AI-szabályozásokat vont vissza, és ösztönözte a befektetéseket az AI-fejlesztésbe, hogy az USA-t globális vezető pozícióba helyezze, különösen versenytársak, például Kína ellen. A Szenátus általában támogatja a korlátozott szövetségi szabályozást, inkább olyan politikákat preferálva, amelyek elősegítik az innovációt anélkül, hogy akadályokat gördítenének a technológiai fejlődés elé. A technológiai vezetők aggódnak a túlzott szabályozás miatt, mert az megakadályozhatja az innovációt. Sam Altman, az OpenAI ügyvezető igazgatója óva int az Európai típusú szigorú szabályozási keretektől, mivel úgy véli, ezek hátráltathatják az USA globális versenyképességét. Ezzel szemben a tagállami törvényhozások aktívan próbálkoznak AI-hoz kapcsolódó politikák bevezetésével, 2024-ben több mint 550 AI-központú törvényjavaslatot nyújtottak be 45 államban. Ezek etikai és társadalmi kérdéseket érintenek, például a deepfake hamis információk, a torzított AI-által okozott diszkrimináció vagy a fogyasztóvédelmi intézkedések káros AI-alkalmazások ellen. Ez a tagállami lépések hulláma a feszültség eredménye, mivel a tagállamok frusztráltak a szövetségi tétlenség miatt, és saját prioritásaik szerint próbálják alakítani az intézkedéseket. Ugyanakkor ez a széttagolt megközelítés kritikákat vált ki.

Ellenzők szerint a különböző állami törvények komplexitást és megfelelőségi problémákat okozhatnak a vállalatok számára, amelyek országosan működnek, emellett jogi bizonytalanságot teremthetnek, ami gátolhatja az innovációt. További bonyodalmat jelent egy javasolt szövetségi moratórium, amely arra irányul, hogy megállítsa az új állami AI-törvényeket, és ez nyilvánosan felháborodást váltott ki, mivel a szövetségi és állami hatáskörök közti vitában tiltakoznak ellene. A megosztottság ellenére a Kongresszusban fokozódó kétpárti együttműködés figyelhető meg olyan kezdeményezések révén, mint például az AI által generált szexuális zaklatásos anyagokat kriminalizáló törvényjavaslat—ez egyértelműen az AI technológia rossz felhasználását célozza. Ez az együttműködés annak a felismerésnek a növekedését mutatja, hogy egységes szövetségi felügyeletre van szükség. Szakértők szerint a politikai és nyilvános figyelem növekedése hamarosan még formálisabb szabályozási keretek kialakítását fogja eredményezni. A komplex szövetségi szabályozás elkerülhetetlennek látszik, mivel egységes jogi normákat kell teremteni, világosságot adni a fejlesztőknek és a fogyasztóknak, valamint biztosítani, hogy az AI fejlesztései megfeleljenek etikai és biztonsági szempontoknak. Végső soron az Egyesült Államok az AI-kormányzásban egy útkereszteződéshez ért. A szövetségi kezességvállalás és a proaktív állami politikák közötti feszültség azt mutatja, hogy a felmerülő technológiák kezelése jelentős kihívásokkal jár, főként sokszínű politikai környezetben. A tendencia a nagyobb federalizálódás és szabályozás felé mutat, melynek célja a jelenleg fragmentált politikai környezet egységesítése és a felelős AI-innováció előmozdítása a következő években.