A legújabb Axios jelentés, „A Függöny mögött: Trump Amerikai-Első MI Kockázat” című tanulmánya részletes elemzést nyújt az Egyesült Államok stratégiai törekvéseiről a mesterséges intelligencia (MI) területén, különösen a Kínával folytatott geopolitikai rivalizálás kontextusában. Rávilágít arra, hogy mind Trump, mind Biden adminisztrációja közös célt tűzött ki magának: megelőzni Kínát MI-képességekben, ezáltal befolyásolva az USA politikáit és nemzetközi kapcsolatait. Ez a versengés egy olyan egyedi kombinációhoz vezetett, amelyben az MI szabályozását korlátozzák ugyan, de szorosabb együttműködés alakul ki az amerikai kormány és a Szilícium-völgy vezető techcégei között. A jelentés központi megfigyelése, hogy bár a megközelítések különböznek, mindkét adminisztráció a technológiai fölény megszerzését helyezi előtérbe Kínával szemben. Ez egy olyan stratégiát ösztönöz, amely a gyors MI-fejlesztéseket célozza, miközben olyan politikákat vezetnek be, amelyek akadályozzák Kína fejlődését. Kulcsfontosságú eszközök ebben a törekvésben például az importvámok és exportkorlátozások alkalmazása olyan kritikus technológiákra, köztük a magas teljesítményű chipekre. Például Nvidia fejlett chipeinek korlátozása volt Trump egyik fő lépése Kína hozzáférésének akadályozására az alapvető MI-alkalmazásokhoz. Azonban a jelentés rávilágít arra, hogy Trump Amerikai-Első politikájának kockázatai és ellentmondásai vannak. Bár célja a belső MI-beruházások fellendítése és az amerikai érdekek prioritásba helyezése volt, gyakran unpredictable, egyoldalú döntéseket hozott, amelyek néha elidegenítették a nemzetközi partnereket, aláásva az egyeztetett, erős többnemzetközi front kiépítését Kínával szemben. A kritikusok szerint ez az egyenetlen stratégia növeli a feszültséget és a bizonytalanságot anélkül, hogy valódi stratégiai eredményeket hozna, és arra figyelmeztetnek, hogy az izolacionizmus és a kereskedelmi konfliktusok retorziókat válthatnak ki, valamint megnehezítik az USA általános globális innovációs környezetét.

Eközben Kína gyors léptekkel halad előre kulcsfontosságú technológiákban, mint például drónok, elektromos járművek, kvantumszámítás és akkumulátor-fejlesztés—ezeket az innovációkat mind a kereskedelmi, mind a védelmi AI alkalmazásokban nélkülözhetetlennek tartják. Beijing agresszív befektetései és politikai támogatása jól mutatja ambícióikat arra, hogy globális technológiai vezetők legyenek, nemcsak követők. Egy szélesebb összefüggésben Trump stratégiája részeként célkitűzés a hazai MI ökoszisztéma megerősítése is, azáltal, hogy a technológiai eredményeket hazai környezetbe irányítja újra. Olyan projekteket támogat, mint például az OpenAI Stargate-je, amelyek a legkorszerűbb MI-innováció fenntartását szolgálják az USA-ban. A terv szerint más országokat bevonva egy amerikai központú technológiai rendszerbe, cél a globális MI-fejlődésben való amerikai dominancia megerősítése és a belső gazdasági hasznok biztosítása. Ugyanakkor a jelentés figyelmeztet, hogy ez a megközelítés rendkívül kockázatos fogadás. A nemzetközi szövetségek meglazulása és az egynemzetiségű, zavart politikák ugyanis Kína javára fordulhatnak, diplomáciai és technológiai réseket hagyva maga után, amelyeket Peking kihasználhat saját képességeinek növelése és befolyásának kiépítése érdekében világszerte. Az amerikai stratégia így inadvertently gyorsíthatja Kína felemelkedését, nem pedig kordában tarthatja. Összegzésképpen az Axios jelentése egy árnyalt, összetett képet ad arról, hogy az MI fejlesztése és a geopolitikai versengés egymásba fonódó kihívásokat jelent az Egyesült Államok számára. Kiemeli, hogy a kihívásokkal szemben, mint az innováció, az óvatos szabályozás és az szövetségépítés, az USA szembesül. A jelentés felszólítja a politikai döntéshozókat és érdekelt feleket, hogy mérlegeljék hosszú távon a jelenlegi stratégiák hatásait, és hangsúlyozza az összhang és az együttműködés szükségességét, miközben a technológia és a geopolitika egyre szorosabban összefonódik.